Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
További madárfajok képes leírás - Madár.tlap.hu
részletek »

További madárfajok - Madár.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: madar.tlap.hu » További madárfajok
Keresés
Találatok száma - 7 db
Daru

Daru

A darufélék családjának bemutatása. A honlap 15 család fajait mutatja be. A neveit magyarul, latinul és franciául adják meg. A magyar névre kattintva fényképeket tekinthetünk meg a kiválasztott családról.

Héja

Héja

Ismertetői: a karvalyhoz hasonló színezetű, de annál jóval nagyobb és zömökebb. A hím szárnyának fesztávolsága kb. 100 cm, a tojóé kb. 120 em. Lába rövid és vaskos, lábujjai erősek, hosszú, sarló alakú karmokkal. Élőhelye: eredetileg az erdők ragadozó madara, de parkszerű tájakon is megtelepszik, ahol helyenként erdősített felületek is találhatók. Tápláléka: a héja a leskelődő vadász típusa, amely rejtekhelyéről hirtelen kitörve támad, és lerohanja zsákmányát. De percekig tartó légi hajszára is képes, amelyet rendszerint győztesként fejez be. Zsákmányát meglepetésszerű támadással a levegőben vagy a talajon üti le, és amit egyszer megragadott, azt többé el nem ereszti. A költőhelyéhez hű héjapár már kora tavasszal megkezdi nászrepülését az erdő felett, ahol a fészek áll. Ennek során a madarak nagy magasságra felköröznek, a hím időnként heves szárnycsapásokkal lendületet véve, behúzott szárnyakkal zuhan le, majd újra felemelkedik, miközben mindkét madár sűrűn hallatja hangját. A tojó többnyire előző évi fészkét javítja ki...

Holló

Holló

A holló vagy közönséges holló (Corvus corax) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe (Passeriformes) és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozik. Földünk északi féltekéjén Ázsiától Észak-Amerikáig mindenütt megtalálható, területileg a legelterjedtebb az összes varjúféle között. 12 ismert alfaja létezik, melyek habár külalakjukban kevésbé eltérőek egymástól, a korszerű genetikai kutatások kimutatták, hogy jelentős genetikai különbségek vannak a különböző populációk között. A közönséges holló a vastagcsőrű holló (Corvus crassirostris) mellett egyike a két legnagyobb varjúfélének. A Földön valószínűleg a legnehezebb verébalakú madár és egyben a legnagyobb termetű énekesmadár is. A felnőtt madár hossza 56 és 70 centiméter körüli, súlya 0,7 - 1,63 kilogrammig terjed. Élettartamuk tipikusan 10-től 15 évig terjed a szabadban, habár már érkeztek jelentések 40 év feletti példányokról is. (A szóbeszéd szerint a hollók akár 100 évig is élhetnek, bár ezt eddig bizonyítani nem sikerült.) A fiatal madarak csapatokba verődhetnek, de a párválasztás után - mely egy életre szól - a párok közösen védik a területüket. A közönséges holló több ezer éve él együtt az emberrel. Olyannyira alkalmazkodtak, hogy számos területen mint kártevőt tartják nyilván őket. Alkalmazkodásának sikerességét mindenevő életmódjának köszönheti...

Kolibri

Kolibri

Kolibrifélék családjának részletes bemutatása. A honlap 351 család fajait mutatja be. A neveit magyarul, latinul és franciául adják meg. A magyar névre kattintva fényképeket tekinthetünk meg a kiválasztott családról.

Rigó

Rigó

Rigófélék (Turdidae) az Énekesmadár alkatúak családja. Középtermetű, a legarányosabb testalkatú madarak, egy részük kiváló énekes. Rovarokkal, férgekkel, csigákkal élnek, s azokat főleg az erdő talaján, a lombtakaró alól keresik elő. Hasznosságuk különösen erdővédelmi szempontból jelentős. Ősszel, télen bogyókkal táplálkoznak. Az énekes rigó vagy húros rigó felül szürkés olajzöld, alul sárgásfehér sötét, háromszögű pettyekkel. Cserjés erdőkben, fiatal fákon évente kétszer költ. Egyik legszebb hangú madárénekesünk. A léprigó a leggyakoribb; felül szürkésbarna, mellső része kerekded pettyezésű, szárnya alul fehér. Hegyvidéki erdőkben költ, télen alföldi erdőkben (ahol sok a fagyöngy vagy boróka) telel. A fenyőrigó vagy fenyvesmadár feje és deréktája hamuszürke, fehér melle és hasa csak oldalt foltos. Északi költő hazájából ősszel nagy csapatokban lepi el bogyótermő fáinkat. A szőlőrigó a legkisebb rigó. Alsó szárnyfedői sárgák, hasoldalai rozsdavörösek. Gyakori átvonuló...

Sasfélék

Sasfélék

Kontyos sas (Spizaetos occipitalis): A ragadozó madarakhoz tartozó sólyomfélék egyik alcsaládja. Csőrük töve egyenes, felső kávájukon fogszerű kimetszét nem találhatni, csak kissé kiöblösödik, csüdjük vagy egészen tollas, vagy csak felül. Általában nagy és zömök testű madarak tartoznak ide, melyek bátorság, méltóságteljes magaviselet és vadászszenvedélyük által tűnnek ki. Afrikai sivító sas (Haliaetus vocifer): Hazánkban található a szirti sas (Aquila chrysaëtus). Csüdje köröskörül és egészen tollas, szárnya a fark végéig terjed. A hat első evező tolla szűkített külső zászlóval sötétbarna. Nyakszirtje, tarkója és gatyája rozsdaszínű, farkának töve fehér, vége fekete. Hossza 90-95, szárnyhossza 58-64, farkhossza 31-36 cm. Helyet változtató madár. A Kárpátokban és Erdély hegye vidékein nem ritka.Pl: a parlagi sas vagy királyi sas, keleti sas, lármás sas vándormadár. Hárpiasas (Harpyia destructor): A sasnak, mint a «madarak királyának, kitünő tulajdonságai, nevezetesen magas röpülése, éles szemei, bátorsága és roppant ereje folytán a mitológiában nagy szerepe van; a görögöknél mint Zeus kisérője, illetőleg mint hatalmának kifejezője jelenik meg; a római monda szerint pedig Tarquiniusnak sas jelentvén meg a királyi hatalmat, ekkor a sast is felvették a királyi jelvények közé, sőt megtartották ezt a királyság bukása után, mint a köztársaság szimbólumát...

Sólyom

Sólyom

A kis sólyom (Falco columbarius) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Előfordulása: Európában, Ázsiában, Észak-Amerika északi részén fészkel. Tundrákon, erdős tundrákon, fenyőerdőkben és mocsarakban él. Telelni délebbre vonul, eljut Afrikába és Dél-Amerikába is. Megjelenése: Testhossza 25-30 centiméter, szárnyfesztávolsága 50-62 centiméter, a testtömege 130-300 gramm. A hím egyharmaddal kisebb mint a tojó. A hím felül kékesszürke, a tojó barna, sötétebb mintázattal. Kampós tépőcsőre van. Életmódja: Gyorsaságát kihasználva kisebb madarakra, emlősökre és rovarokra vadászik. A legmagasabb ismert kor 11 év. Szaporodása: A hím kettő, a tojó egyéves korban éri el az ivarérettséget. A költési időszak május-június között van. Talajon és fákon, ágakból és növényi részekből készíti fészkét. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyeken 28-32 nap kotlik. A fiatal madarak 25-27 nap múlva repülnek ki. Aldajai: - Falco columbarius aesalon - Falco columbarius columbarius - Falco columbarius insignis - Falco columbarius lymani - Falco columbarius pacificus - Falco columbarius pallidus - Falco columbarius richardsoni - Falco columbarius subaesalon - Falco columbarius suckleyi

Tuti menü