Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Madár linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Sólyom - Zsírsavval [7. oldal]
részletek »

Madár képes leírás: Sólyom - Zsírsavval [7. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: madar.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 116 db
Sólyom

Sólyom

A kis sólyom (Falco columbarius) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Előfordulása: Európában, Ázsiában, Észak-Amerika északi részén fészkel. Tundrákon, erdős tundrákon, fenyőerdőkben és mocsarakban él. Telelni délebbre vonul, eljut Afrikába és Dél-Amerikába is. Megjelenése: Testhossza 25-30 centiméter, szárnyfesztávolsága 50-62 centiméter, a testtömege 130-300 gramm. A hím egyharmaddal kisebb mint a tojó. A hím felül kékesszürke, a tojó barna, sötétebb mintázattal. Kampós tépőcsőre van. Életmódja: Gyorsaságát kihasználva kisebb madarakra, emlősökre és rovarokra vadászik. A legmagasabb ismert kor 11 év. Szaporodása: A hím kettő, a tojó egyéves korban éri el az ivarérettséget. A költési időszak május-június között van. Talajon és fákon, ágakból és növényi részekből készíti fészkét. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyeken 28-32 nap kotlik. A fiatal madarak 25-27 nap múlva repülnek ki. Aldajai: - Falco columbarius aesalon - Falco columbarius columbarius - Falco columbarius insignis - Falco columbarius lymani - Falco columbarius pacificus - Falco columbarius pallidus - Falco columbarius richardsoni - Falco columbarius subaesalon - Falco columbarius suckleyi

Szabó Benedek - Fácánfélék

Szabó Benedek - Fácánfélék

Szabó Benedek oldala a fácánokról. a honlap főképp fényképekből áll. Ha a képek miniatűrjére kattintunk, akkor nagyobb méretben is megtekinthetjük őket, és ha megtetszik, lementegetjük a számítógépünkre is őket.

Szalagos bagoly

Szalagos bagoly

Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, a Sziklás-hegységtől keletre Mexikó középső részéig honos. Lombhullató erdők és fenyvesek lakója, kedveli a vizes térségeket, de a nyílt terepen is megtalálható. Testhossza 40-63 centiméter, szárnyfesztávolsága 96-125 centiméter, testtömege 500-1050 gramm. Hátoldala pettyezett, szárnyai csíkosak...

Szobamadarak

Szobamadarak

(l. a mellékelt színes képet). Az ember a madarakat már ősidőktől fogva részint éneklő tulajdonságaiknál, részint szépségüknél fogva iparkodott házánál fogságban, kalitkában vagy külön e célra berendezett szobában tartani, mesterségesen tenyészteni. Indiában, Khinában és Japánban már Kr. e. évezredekkel foglalkoztak a madárkultusszal. Ismeretes, hogy Nagy Sándor már élő papgájokat szállíttatott Európába. Különösen a kanári madarak kedvelése járult hozzá ez állatok tartásának elterjedéséhez, ugy hogy 1790. már 72 faj külföldi madarat tartottak Európában, amelyeknek száma lassankint 1878. már 700-ra emelkedett. Idetartozik a Habropyga is (l. Papagájpinty). Egyes ilyen szebb külföldi madarat a mellékelt táblán is láthatni. Különösen az éneklők és a papagájok csoportjából valók ezek. A tartásnál és tenyésztésnél különösen arra kell figyelnünk, hogy az illető madárnak lehetőleg megadhassuk mindazt, amire szükésge van. lakásuknak tisztán tartására, rendes eledelük beszerzésére nagy gond fordítandó...

Telepes veréb

Telepes veréb

A telepes veréb (Philetairus socius) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a szövőmadárfélék (Ploceidae) családjához tartozó faj. Elterjedése, élőhelye: Dél-Afrika déli részén, Botswana, Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság területén honos. Száraz fás és cserjés szavannák, félsivatagok lakója. Elég nagy állományai vannak a Kalahári-sivatagban is. Megjelenése: Csőre nyújtott kúpalakú, oldalt összenyomott, orma enyhén lehajló, a felső káva éle laposan kivágott. Lába erős, csüdje rövid, ujjai hosszúak s a rajtuk lévő pikkelyek vastagok. Szárnya elég hosszú és hegyes; farka rövid, széles, végén egyenesen vágott. Feje teteje barna, a hátoldal többi része ugyanilyen színű, de sötétebb, keskeny fakóbarnán szegve. A nyaktő és a nyak oldala még sötétebb alapszínű, viszont a tollszegélyezés itt világosabb. Kantárja, a szájzug tája, álla és torka fekete; a begy és a hasi oldal egyéb része halvány fakóbarnás. A combok oldalán néhány széles fakóbarna szegélyű fekete toll van. A sötétbarna evező- és kormánytollak, szárnyfedők, farcsíktollak és a felső farkfedők köröskörül fakóbarnán vannak szegve, de az evezők csak a külső zászlón. Szeme sötétbarna, csőre és lába világos szarubarna...

Hirdetés
Tenyésztett kanári

Tenyésztett kanári

A Kanári-szigetek meghódítása után 1478. évben a spanyolok a kanári madarakat elsőízben hozták tömegesen Spanyolországba, ahonnan a közkedveltté lett szobaénekesnek élénk kereskedelme hamarosan Európa többi részére is kiterjedt. A már említett és véletlen körülménynek köszönhető kanári madár-honosodás folytán Elba-szigetén az olaszok a 16. század közepén számos ily madár birtokába jutottak, melyeket tovább tenyésztettek és első sorban Tirolba és Németországba exportáltak. A rabság folyamányaként a vad törzs már magában véve hajlamosságot mutatott, hogy világosabb és mindenekelőtt sárgászínűvé legyen. Természetesen a meghonosított és szelídített vadoncok átalakulására a tenyésztés és az ember által kijelölt tenyészkiválasztás és irányzat a legjobban hatott. Amíg a szabadban élő vadkanári a nemeskanári mai kultúráltságáig fejlődött, - írja A Kanári című könyvében Fodor Pál - az éghajlati viszonyok, a táplálék és életmód megváltoztatása a korlátozott mozgási lehetőség, a napvilág és a szabad levegő hiánya, végül a túlzásba vitt rokontenyésztés vagy a különféle keresztezések következtében, úgy alakja, mint színezete és énekhangja nagy átalakuláson ment keresztül. A szelíd kanári ősi alakjának és színének megváltozásával egyidőben elvesztette eredeti hangját is...

Uráli bagoly

Uráli bagoly

Fénykép az Uráli bagolyról. Elég nehezen sikerült becserkészni ezt a baglyot a hatalmas hóban, a fényviszonyok is gyengék voltak a nagy havazásnak köszönhetően. Szintén Erdélyben készült a kép és ha jól tudom ezek a baglyok Oroszországból vándorolnak délebbre a téli időszakra. PS: vágás és egy kis kontraszt.

Változatos színű kanárik

Változatos színű kanárik

A mai kanárik általában élénk sárgák, s leginkább dallamos füttyükért kedveljük őket. A tenyésztők azonban rájöttek, hogy a vevők értékelik az eltérő színű változatokat, és sikerült is zöldes, majd piros, úgynevezett színkanárikat tenyészteniük. A természetes színüket pedig festéktartalmú tápokkal teszik élénkebbé. A színkanári-tenyésztés akkor jött először divatba, amikor megjelentek az első mutációk, melyekből eltűnt a melaninfesték. Előbb a zöld-sárgák (tarkák) jelentkeztek, majd a XVI. századi feljegyzések szerint a tiszta sárgák...

Varjak oldala

Varjak oldala

Amit a varjakról tudni érdemes. A honlap az alábbi témakörökkel foglalkozik: kar wars, a vetési varjú, a dolmányos varjú, kaffer szarvasvarjú, havasi varjú, a varj tulajdonság, a varjak rokonai: fejlődéstörténet, varjú viccek, videó, állati férreértés, képtár, állati hülyeség, blog.

Hirdetés
Varjú - Wikipédia

Varjú - Wikipédia

A varjú szó többes száma varjak, nyelvjárási változatai: varnyú, vargyú, vartyú. A szó feltehetően finnugor eredetű hangutánzó szó. A varjú mordvin nyelven vartsi, finn nyelven varis. Mindezek eredete a madár hangjának vár-vár formában történő utánzása lehetett. A vargyú alakból származik az erdélyi Vargyas település neve. A magyarban a madár hangját a kár, károg, káricsál szavak jelölik. Más nyelvekben is a hasonló kor, kró, kre hangutánzó szavakból származik a madár neve, például latin cornix, angol crow, francia corneille, német Krähe és holland kraai. A következő fajokat jelölik a varjú névvel: - Kormos varjú (Corvus corone) - Dolmányos varjú (Corvus cornix) - Havasi varjú vagy vöröscsőrű csóka (Pyrrhocorax pyrrhocorax) - Indiai varjú (Corvus splendens) - Rövidcsőrű varjú (Corvus brachyrhynchos) - Vetési varjú (Corvus frugilegus)

Védett madarak - Szigetköz

Védett madarak - Szigetköz

Szigetközi védett madárfajok. A Szigetköz a Győri medencének a Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni Duna által határolt kistája. Magyarország legnagyobb szigete, melynek területe: 375 km². Hossza 52,5 km, szélessége átlagosan 6-8 km. A lejtési viszonyok alapján két részre a Felső és Alsó Szigetközre osztható fel. Tengerszint feletti magassága 110 m-től 125 m-ig változik. A Szigetköz a Duna halbölcsője volt a Bős (Gabcikovó) vízlépcső megépítéséig és a víz eltereléséig. 65 halfaj fordult itt elő, ez a hazai fajok 80%-a% Megtalálható itt, az eredetileg tiszta hegyi patakokban élő sebes pisztráng (Salmo trutta fario), éppúgy, mint a mocsarak, lápok védett fajai: a réti csík (Misgurnus fossilis), vagy a lápi póc (Umbra krameri). Még néhány a védettek közül: magyar bucó (Aspro singel), botos kölönte (Cottus gobio) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer)...

Védett madarak I.

Védett madarak I.

A védett madarak megnevezése, fényképei és eszmei értékük forintban. Néhány madár a listáról: Búbos vöcsök (Podiceps cristatus) 10 000 Ft Bölömbika (Botaurus stellaris) 10 000 Ft (hang) Bakcsó (Nycticorax nycticorax) 10 000 Ft (hang) (fiatal példány) Nagy kócsag (Egretta alba) 250 000 Ft Kis kócsag (Egretta garzetta) 250 000 Ft (A két faj összehasonlítva) Vörös gém (Ardea purpurea) 50 000 Ft Fehér gólya (Ciconia ciconia) 100 000 Ft Fekete gólya (Ciconia nigra) 250 000 Ft (A két faj összehasonlítva) Kanalasgém (Platalea leucorodia) 250 000 Ft Batla (Plegadis falcinellus) 250 000 Ft...

Védett madarak II.

Védett madarak II.

A védett madarak megnevezése, fényképei és eszmei értékük forintban. Néhány madár a listáról: Szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) (Fokozottan védett) Eszmei értéke: 250 000 Ft Mezei pacsirta (Alauda arvensis) Eszmei értéke:10 000 Ft Füsti fecske (Hirundo rustica) Eszmei értéke: 2 000 Ft Molnárfecske (Delichon urbica) Eszmei értéke: 2 000 Ft Partifecske (Riparia riparia) Eszmei értéke: 2 000 Ft Sárgarigó (Oriolus oriolus) Eszmei értéke: 10 000 Ft Holló (Corvu corax) Eszmei értéke: 50 000 Ft Széncinege (Parus major) Eszmei értéke: 2 000 Ft Kékcinege (Parus caeruleus) Eszmei értéke: 2 000 Ft...

Zsírsavval doppingolnak a madarak

Zsírsavval doppingolnak a madarak

Az embereknél érelmeszesedés és koszorúér-problémák ellen alkalmazott omega-3-zsírsavról kimutatták, hogy javítja a madarak repülési teljesítményét. A kis partfutó (Calidris pusilla) tudatos táplálkozással fokozza kitartását. Az észak-amerikai vándormadár minden évben Dél-Amerikába menekül a kemény tél elől, azonban előtte beiktat egy pihenőt Kanada keleti partjainál. A Fundy-öbölben két héten át kizárólag az omega-3-zsírsavakban gazdag tegzes bolharákkal táplálkozik. Ezzel a táplálék-összetevővel jócskán növelni tudják teljesítményüket, írta az ottawai egyetem kutatója, Jean-Michel Weber kollegáival együtt a Journal of Experimental Biology című szaklapban. A virginiai fogasfürjjel végzett kísérletek alátámasztották ezt a felfedezést. Ezek a madarak csak ritkán repülnek, akkor is csak rövid szakaszon, ezért szárnyizomzatuk kevésbé fejlett. Hat hét szigorú bolharákdiéta után azonban alig maradtak le fittségben a hosszútávrepülőktől, mutattak rá a kutatók...

Tuti menü