Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Madár linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Madár képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: madar.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 117 db
A beteg madár felismerése

A beteg madár felismerése

A betegségek gyógyításánál a legfontosabb a beteg madár felismerése, illetve a betegségek megelőzése. Megelőzés terén a legfontosabb teendő a tisztaság megőrzése. Itt még inkább igaz a régi mondás, miszerint "Tisztaság: fél egészség". A madarak székletét legalább másnaponta távolítsuk el, kalitkájukat havonta egyszer mossuk át fertőtlenítőszerrel (pl. Flóraszept). A betegségek ellen legellenállóbbak a kerti volierben tartott madarak, a legsérülékenyebbek ezen a téren a kalitban tartottak. A madarainkat ne tartsuk más állatok, pl. baromfiól közelében. A megelőzés másik fontos eleme a lehető legjobb minőségű eleség etetése. Gondoljunk csak arra, hogy madaraink az eredeti élőhelyükön kizárólag a legfrissebb élelemmel táplálkoznak, közvetlenül a fáról szedik a gyümölcsöt, magvakat, stb. A silány minőségű eleség táptalaja a betegségeknek, hiszen egyrészt kórokozókat hordozhatnak, másrészt legyengíthetik a madarat az emésztőrendszer fertőzései, illetve a nem megfelelő mennyiségben bevitt tápanyag...

A fekete gólya védelme

A fekete gólya védelme

A fekete gólya (Ciconia nigra) a világ 100 országában fordul elő. Állományát a világon 18-25 ezer példányra becsülik. Elterjedési területének háromnegyedén veszélyeztetett. A fehér gólyával szemben rejtett életmódú, a háborítatlan, embertől távoli helyek lakója. Európában, Ázsiában és Dél-Afrikában fészkel, márciustól októberig tartózkodik fészkelőterületein. Osztály: Madarak Rend: Gólyaalakúak Család: Gólyafélék Előfordulás/ Élőhely: Nyugat-Európában csak Spanyolországban és Portugáliában fordul elő, kelet felé azonban elterjedt egészen Észak-Kínáig. Síkságon és hegyvidéken egyaránt előfordul. Elsősorban a vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli. Magyarországon kis állománya él, költ a Hanságban, az Őrségben és a Szigetközben, a Felső-Tisza vidékén, a folyókat kísérő erdőkben.

A kalitkába zárt madár

A kalitkába zárt madár

Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő és beleszeretett. Az ámulattól tátott szájjal figyelte a repülését, a szíve hevesebben vert, a szeme szerelmesen csillogott. Egyszer megkérte, hogy hadd repüljön vele, és átszelték az egész égboltot, teljes harmóniában. A nő csodálta, tisztelte, rajongva szerette a madarat. De egy napon arra gondolt: mi lesz, ha a madár egyszer majd távolabbi hegyeket is meg akar ismerni ? És megijedt. Félt, hogy más madárral nem fogja ugyanezt érezni. És irigykedett, irigyelte a madarat, amiért tud repülni. És egyedül érezte magát. Azt gondolta: 'Csapdát állítok neki. Ha megint jön, többé nem repülhet el tőlem.' A madár szintén szerelmes volt belé, és másnap megjelent, ahogy szokott, de beleesett a csapdába és fogoly lett. A nő kalitkába zárta, és egész nap nézte. Most már mindig vele volt szenvedélyének tárgya, és mutogathatta a barátnőinek, akik azt mondták: '-Neked aztán mindened megvan' De szép lassan különös átalakuláson ment át: most hogy teljesen övé volt a madár, és nem kellett állandóan meghódítania, kezdte elveszíteni a lelkesedését. Mivel a madár nem repülhetett, nem tudta kifejezni létének értelmét és lassan elhervadt, elveszítette tollai ragyogását és megcsúnyult. A nőt már nem érdekelte többé, s csak annyira törődött vele, hogy enni adjon neki és tisztán tartsa a kalitkáját...

A madarak is képesek zenére táncolni

A madarak is képesek zenére táncolni

Két új kutatás kiderítette, hogy egyes madarak kimagasló tánctudással rendelkeznek: változatos mozgásokat végeznek, és követik a ritmust. Utóbbiról eddig azt hitték, hogy erre csak az ember képes. A tudósok eddig azt gondolták, hogy csak az emberek képesek zenére ütemesen táncolni és követni a ritmust. Most bebizonyosodott, hogy erre a madarak némelyike is képes: egyes papagájok szinte tökéletesen tudják követni a zene ritmusát, miközben ringatják a törzsüket, ütemesen bólogatnak, lépkednek, és lábukkal verik a ritmust. A kutatóknak a Snowball (Hógolyó) névre keresztelt sárgabóbitás fehér kakadu (Cacatua galerita eleanora) keltette föl a figyelmét, amikor a YouTube internetes videoportálon megnéztek egy kisfilmet, amelyen a madár produkciója látható. A filmben az látható, amint a kakadu teljes átéléssel táncol (lépeget, ritmusosan bólogat) a háttérben szóló ritmusos zenére (amely egyébként a Backstreeet Boys fiúcsapat Everybody című száma). Persze a madár be is lehetett tanítva, és a videofilm semmiképpen sem bizonyíték a madarak tánctudására. Hogy erről megbizonyosodjanak, a tudósok egy kísérletnek vetették alá az állatot. A dalt többször, különböző tempókban játszották le neki, miközben lefilmezték a madár reakcióját. A kísérletből kiderült, hogy Hógolyó minden esetben igazodik a zeneszám tempójához...

A madarak testfelépítése

A madarak testfelépítése

Ezen élőlények életben maradásának az alapja a repülés tudománya. A minél kisebb testsúly létkérdés számukra. Testi felépítésük minden tekintetben a könnyűséget, a repülésre való alkalmasságot alakította ki. Csontozatuk leegyszerűsödött, jóval könnyebb az emlősök csontozatánál. Csöves csontjaikban légzsákok vannak, ennek megfelelően vékonyabbak és törékenyebbek. A madárkoponya igen vékony és törékeny, fejük a fogak és az erős rágóizmok hiánya miatt könnyebb. Szemüregük a koponya méreteihez mérve hatalmas, mivel a madarak legfontosabb érzéke a látás. Ennek természetesen ára is van, hiszen a koponya a madár legsérülékenyebb testrésze. A könnyűséget tovább fokozza, a rekeszizom, húgyhólyag,(kivéve a strucc) hiánya, a tojóknál csak a baloldali petefészek fejlődött ki. A tojással való szaporodás miatt érthető, hogy nincs tejmirigyük, de izzadságmirigyeik sincsenek...

A madarak védelméért

A madarak védelméért

A kerti növényzet alakításával vonzóvá tehetjük környezetünket a madarak számára. Mit kell tennünk ehhez? Milyen fákat, cserjéket szeretnek a madarak? Nagyon jó lenne, ha a kiskertekben is megjelennének a hazánkban honos fás szárú növények, azonban ezek természetből való gyűjtését nem ajánljuk! A faiskolák többségében ugyan többnyire nemesített változatai kaphatók ezeknek a fajoknak, mégis érdemes ezeket vásárolni. Az alábbiakban vastagon kiemeljük a hazánkban őshonos fajokat: Fészkelésre alkalmas: Lucfenyő,erdei fenyő, közönséges boróka, tiszafa, közönséges gyertyán, mezei juhar, korai juhar, hegyi juhar, májusfa, júdásfa, közönséges puszpáng, kutyabenge, orgona, kányabangita, ostroménfa, egybibés galagonya, kétbibés galagonya, fagyal, borostyán, vadszőlő, borbolya, kislevelű hárs. Védőcserjének és fészkelésre is alkalmas fajok: Közönséges boróka , közönséges gyertyán (többször visszametszve), mogyoró, egybibés galagonya, kétbibés galagonya, kökény, lilaakác, csíkos kecskerágó, bibircses kecskerágó,veresgyűrű som, húsos som, orgona, fekete bodza...

Abdim-gólya

Abdim-gólya

Közép- és Dél-Afrikában és Szomáliában él. Októbertől márciusig nagy csapatokban, az Egyenlítőn keresztül, déli és keleti irányban vándorol Zambiáig és Dél-Afrika keleti részéig. Egy kis költőpopulációja megtalálható ezenkívül Jemenben is. Költés után többnyire az Egyenlítőtől délre vonul, az év java részét Kelet- és Dél-Afrikában tölti. Magassága 75-80 centiméter. Testsúlya 900-1100 gramm. Feje, háta és szárnya fémesen csillogó fekete. Hasa, hátának alsó része és fartöve fehér, pofája szürkéskék, részben kopasz. Erőteljes, zöld csőrének alapszíne gyakran vörös, lába és lábfeje sötét, az ízületek gyakran vörössel keretezettek. Első pillantásra hasonlít az Afrikában is előforduló fekete gólyára (Ciconia nigra), amely azonban nagyobb méretű és a nyaka is hosszabb. Majdnem mindig társaságban, gyakran nagy csoportokban él, a fehér gólyával (Ciconia ciconia) is közös csoportot alkot. Tápláléka főleg sáskákból és más, nagyméretű rovarokból áll. A sekély vízben kutat élelem után...

Állatról emberre terjedő betegségek

Állatról emberre terjedő betegségek

Zoonózisnak azokat a betegségeket és fertőzéseket nevezzük, amelyek természetes úton terjedhetnek át a gerinces állatokról az emberre. Ebbe a körbe sorolható például a kutyák, vagy macskák szervezetében élősködő bélférgek, az ezektől származó fertőzések számos problémát, így súlyos esetben vakságot, vagy akár halált is okozhatnak. Az emberiséget az utóbbi 3 évben az egyre nagyobb mértékben terjedő madárinfluenza veszélyezteti, amely egyenlőre döntően a föld szárnyas állatállományában tett és tesz nagymértékű károkat, illetve mintegy 150-200 közötti esetben emberáldozatot is követelt. A betegség nagyon gyors lefolyású és nagyon magas a halálozási arány. Szinte minden nap olvasható 1-1 hír arról, mely területeken észlelték a madarak körében a járványt, amelynek terjedési iránya a vándormadarak haladási irányához köthető. Lassan elköltöznek a nyáron itt honos madarak, jön az ősz és vele a messzi távolból érkező, talán épp megferőződött vándormadarak....

Amazon papagáj

Amazon papagáj

Az amazon papagájok (Amazona - Amazone): közép- és dél-amerikai papagájnemzetség 26 (Vasiceknél 27) fajjal. A nevüket az első feltalálási helytől, az Amazonas folyam mellékétől származtathatjuk. Magevő papagájok nemzetsége az Antillákról, Közép- és Dél-Amerikából. Néhány faj areája felnyúlik Mexikóba. A tollazatukban a zöld szín az uralkodó. A zöld tollak vége sötétebbel szegett, minek folytán kialakul az amazonokra jellemző hullámszerű futtatás. Ezen felül valamennyinél találunk élénk színű díszítést a szárnyon, a fejen v. mindkét helyen. A legtöbb fajnak számos alfaja van, s ezek a szabad természetben gyakran kereszteződnek, így előfordulnak egyértelműen nehezen besorolható példányok. A méretüket tekintve középnagyok, 30-40 cm közöttiek. De előfordul néhány 'törpe', a 25 cm nagyságú pirostükrös és a 26 cm-es aranykantáros amazon. A mások oldalon pedig néhány 'óriás', a 45 cm nagyságú császár- és a 42-47 cm-es kékálarcos amazon...

Hirdetés
Az ornitológia hazai megalapítója

Az ornitológia hazai megalapítója

Herman Ottó természettudós, etnográfus, a Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja, majd elnöke, a francia Becsületrend kitüntetettje 1835. június 26-án született Breznóbányán. Középiskolai tanulmányait a miskolci evangélikus főgimnáziumban végezte, majd kitanulta a géplakatos mesterséget. Hamarosan Bécsbe költözött, ahol a természettudományok terén autodidaktaként képezte tovább magát. A kötelező katonai szolgálatot követően, 1863-ban fényképészműtermet nyitott Kőszegen. Természettudományi ismereteit először 31 éves korában a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egylet preparátoraként kamatoztathatta. Gyakorlatilag innentől datálódik tudományos pályája, és első, főként madarakkal és pókokkal foglalkozó publikációi is ebből az időszakból származnak. 1875-ben költözött Budapestre, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi tárának őrsegéde lett. Nevéhez fűződik a tár folyóiratának, a Természetrajzi Füzeteknek az elindítása, amelyet tíz éven át szerkesztett. Tudományos pályája töretlenül felfelé ívelt, a Természettudományi Társulat megbízásából a magyarországi pókpopuláció feltérképezésével foglalkozott. Az elkészült Magyarország pókfaunája című könyv 314 pókfajta leírását tartalmazza, amelyek közül harminchat a tudomány számára addig ismeretlen volt. Több munkájában foglalkozott a filoxéra veszélyeivel, a megelőzés érdekében támogatta a homoki szőlőtermesztést...

Az űrből is látszik a pingvinguánó

Az űrből is látszik a pingvinguánó

Az Antarktisz jegét helyenként sötétre festő pingvinürülék az űrből is kivehető, ami segíthet abban, hogy pontosabb képet kapjunk Földünk legnagyobb pinvinjei, a császárpingvinek elterjedéséről. A császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) életük nagy részét a tengeren töltik, de szaporodni és költeni az antarktiszi jégre járnak. Télen érkeznek ide, amikor a hőmérséklet -50 Celsius-fok körüli, és a következő 8 hónapon át a kolónia nagy része itt is marad. Az embertelen időjárási viszonyok miatt a biológusok nehezen tudják megfigyelni a császárpingvinek költését és feltérképezni a költés helyét. Ám a pingvintelepekről a vörösesbarna ürüléküktől szennyezett jég is árulkodik. A pingvinguánó által hagyott nyomok akkorák, hogy míg maguk a madarak nem, az ürülékük a műholdfelvételeken is jól kivehető - magyarázza Peter Fretwell, a British Antarctic Survey (BAS) kutatója...

Bajban az Afrikában telelő madarak

Bajban az Afrikában telelő madarak

A kakukk felkerült az ötvenkét legveszélyeztetettebb brit madárfajt felsoroló Vörös Könyv listájára, amely már a szigetország madarainak huszonegy százalékát tartalmazza. Olyan társakhoz csatlakozott, mint a bíbic, a sárga billegető, a házi veréb vagy a seregély. A 2009-es listát csütörtökön adta ki a Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB) számos más szervezettel együttműködve. A legutóbbi felmérés 2002-ben készült, a lista azóta öt százalékkal bővült - tudósított a BBC hírportál (www.bbc.co.uk). Mark Avery, az RSPB természetvédelmi igazgatója botrányosnak nevezte, hogy egyre több jellemző és elterjedt madár kerül fel a listára. 'Százhúsz éve, amikor az RSBP megalakult, kevesen aggódtak volna a kakukkért, a bíbicért, a seregélyért vagy a házi verébért. Most e fajok megőrzése az egyik legfontosabb feladatunk. A legmegdöbbentőbb a nyári vendégek számának drasztikus csökkenése' - mondta...

Baromfi - Wikipédia

Baromfi - Wikipédia

Baromfik, azaz háztáji szárnyasok: - Házilúd - Kínai hattyúlúd - Házikacsa - Pézsmaréce - Házityúk - Gyöngytyúk - Pulyka - Japán fürj - Házigalamb. Házilúd: a házilúd az egyik legrégebben háziasított baromfi. Az európai fajtákat (Anser anser domestica) a nyári lúd (Anser anser), az ázsiaiakat és amerikaiakat a bütykös lúd (Anser cygnoides, Cygnopsis cygnoides) háziasításával hozták létre. Házikacsa: a házikacsa vagy röviden kacsa (Anas platyrhynchos domestica) a récefélék családjába tartozó baromfi, a tőkés réce ("vadkacsa") háziasított változata. Házityúk: a házityúk (Gallus gallus domesticus) a bankivatyúk háziasított változata, amely a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozik. Gazdaságilag a baromfikhoz sorolják őket. Pulyka: a pulyka (Meleagris gallopavo gallopavo) a legnagyobb testű baromfifajta. Magyarországi fajtái védettek. Kínai hattyúlúd: a kínai hattyúlúd (Anser cygnoides) (régebbi rendszerekben Cycnopsis cygnoides) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Pézsmaréce: a pézsmaréce, másképpen pézsmakacsa, népies nevén némakacsa (Cairina moschata) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Gyöngytyúk: a gyöngytyúk az egyetlen hagyományos házi baromfifajunk, amely Afrikából származik...

Baromfiról általában

Baromfiról általában

Ritka gazdaságban tartják az egyes baromfi-fajokat külön-külön, hanem rendesen egy épület szolgál valamennyi házi-szárnyas elhelyezésére. Sőt hazánkban sok helyen a baromfiaknak óljuk sincsen s az istállóban vagy valami pajtában kénytelenek meghúzni magukat, ami káros reájok is meg a nagyobb háziállatokra is, mert a baromfi elhullatja tollait a takarmányra, mitől a nagyobb háziállatok gyakran úgynevezett bélköveket kapnak. Főkelléke az ólaknak, hogy száraz helyen legyenek s hogy alapjuk kőből legyen építve, nehogy a baromfiak ellenségei (görény, patkány) behatolhassanak. Jó ajtókról s szellőztetőkről kell gondoskodni, hogy ott se hatolhasson be ellenség. Belül oly magas legyen az ól minden osztálya, hogy abban az ember kényelmesen mozoghasson. Ha az ól több emeletet foglal magában, a földszinten a kacsák, ludak és hattyuk, az első emeleten a tyúkok és a pulykák, legfölül pedig a galambok és pávák helyezendők el...

Bíborfecske

Bíborfecske

Bíborfecske (progne subis) fajleírása: a bíborfecske (Progne subis) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjához tartozó faj...

Brehm: Az állatok világa / Veréb

Brehm: Az állatok világa / Veréb

Az e nemzetséghez tartozó több mint 50 faj és alfaj igazi hazája Európa, Ázsia és Afrika szárazföldje; Amerikában és Ausztráliában jövevénymadár, melyet mesterségesen telepítettek oda. Erős testalkatú, zömöktörzsű pintyfélék; csőrük erős, középhosszú, némileg bunkós; lábuk erőteljes, rövid, gyenge karmokkal; szárnyuk tompa s az első három szabadonálló evezőjük rendesen majdnem egyforma hosszú s egyúttal ezek a leghosszabbak is; farkuk rövid vagy legfeljebb középhosszú s a végén éppen csak hogy ki van vágva; tollazatuk dús, színezetük a két ivaron néha egyforma, de legtöbbször igen eltérő. Nemzetségének legelterjedtebb, legismertebb faja; ez a magyarázata annak is, hogy a legtöbb népnél sok mindenféle néven szerepel. A fej eleje, valamint a fejtető középső része barnásszürke, a tollak hegyén elmosódott vörhenyesbarna szegély; a szemtől kezdődő s a halántékon keresztül a tarkóig húzódó széles sáv gesztenyebarna; ugyanilyen színű a tarkója is; dolmánya és válla világosabb, széles, fekete hosszanti foltozással s az egyes tollak fahéjvörös, külső szegélyezéssel. Barnásszürke farcsík- és farkfedőtollainak hegye vörhenyes; szeme mögött fehér apró pont, s ilyen színű a pofája, fületája és nyakaoldala is. Szemsávja, keskeny szemgyűrűje a szájzug közötti szegély, s az állát, torkát begyetáját borító nagy pajzsalakú folt fekete...

Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Egyesületünk Vas megye legnagyobb múltú és legnagyobb taglétszámú természetvédelmi szervezete (1974-ben alakult, tagságunk 1999-ben meghaladta a 120 főt). Az egyesület célja, hogy társadalmi hátteret biztosítson a megyében folyó természetvédelemnek, s ezáltal hozzájáruljon a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Egyesületünk már sok év óta Tömördön rendez madárgyűrűző táborokat. Gyurácz József és Bánhidi Péter az 1998-2007 közti gyűrűzési adatokból egy tanulmányt állított össze, amelyben összesítik ezen időszak adatait fajonként. A legnagyobb példányszámú madárfajok részletes elemzése is megtalálható.

Tuti menü