Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Fecske képes leírás - Madár.tlap.hu
részletek »

Fecske - Madár.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: madar.tlap.hu » Fecske
Keresés
Találatok száma - 8 db
Bíborfecske

Bíborfecske

Bíborfecske (progne subis) fajleírása: a bíborfecske (Progne subis) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjához tartozó faj...

Fecskefélék

Fecskefélék

(Hirundinidae, a verébalkatuak rendjébe, az éneklők alrendjébe és a hasadtcsőrüek csoportjába tartozó madárcsalád. Többnyire kis, szélesmellü, rövidnyaku és laposfejü madarak, melyeknek csőre lapított, háromszögletü, egészen a szem aljáig hasadt, igen kitágítható és igy különösen alkalmas a levegőben repülő rovarok megfogására. A csőr tövén oldalt találhatók a kerek orrlyukak. Szárnyaiban az evezőtollak igen hosszuak, a mi világosan elárulja, hogy kitünő és bámulatos kitartásu ropülők. Egy házi fecske óránként 75 km.-nyi utat is képes megtenni. Csak 9 elsőrendü evezőtollal bir, melyek közül az első a leghosszabb. Farka közepe mintegy ki van csipve, azaz villás. tollas lábai gyengék, 4 ujjuak, hosszu karmos ujjaival ügyetlenül jár, ellenben jól tud kapaszkodni. 9 nemből mintegy 90 faj ismeretes, melyek az egész földön, kivévén Ausztráliát, el vannak terjedve. Hazánkból 3 faj ismeretes. Igen hasznos madarak, az embernek a kártékony rovarok pusztítása által nagy hasznot hajtanak. A levegőben nyilsebesen röpülve fogják a legnagyobb ügyességgel a különböző rovarokat. Hasznosságuknál fogva egyes fajait mint igazi házi barátot szeretjük és véteknek tartjuk akár őt, akár fészkét bántani. Vándormadarak. A mérsékelt égövi fecskék Afrikában vedlenek. Földből, sárból, melyet nyálukkal tapasztanak össze, építenek mesteri fészket, vagy pedig a földbe lyukat ásnak...

Fecskék bemutatása

Fecskék bemutatása

A leggyakoribb fecskénk. Felül sötét acélkék, alul fehér; homloka, torka gesztenyevörös. Farka, villa alakú. Élőhelye az ember házatája, gazdasági udvarok, istállók, karámok környéke, általában ahol az állattartás miatt sok a légy. Nyálával kevert sárcsomókból készített fészkét eresz alá, lakóházak, még gyakrabban istállók falára vagy fedett színek gerendázata közé rakja. Március végén, április elején érkezik, és szeptemberben vonul el Dél-Afrikáig terjedő téli szállására. Őszi elvonulása előtt nagyobb tavak környékén fellegnyi seregekben gyülekezik, s nádasokban éjszakázik. Tavasszal is ott mutatkozik először. Évente kétszer, májusban és júniusban költ. A legjobban repülő madarak egyike. Csak nem egész nap fel s alá szárnyal repülő rovarokra vadászva. Falusi házak, gazdasági udvarok, istállók környéke rovarvilágának állandó pusztításával, főleg az embert-állatot kínzó, betegségeket terjesztő legyek, szúnyogok, böglyök ritkításával igen nagy hasznunkra van, mert nagy étvágyú madár. Egy fecske pár egy nap alatt is több száz rovart elpusztít. Naponta több mint 500-szor visz eleséget fiainak. Csak repülő rovarra vadászik. Elfogja a lepkéket, molyokat, szúnyogféléket, szárnyashangyákat, kirajzó zsizsikeket, kisebb szitakötőket, a gyümölcsösben az almamolyokat...

Fecskék családja

Fecskék családja

A fecske-félék élesen határolt családja 17 nembe sorolt 143 kicsi, csinos alakú, a sarlósfecskékhez nagyon hasonló fajból áll, azért régebben azokkal egy családba vették őket. Mellük széles, nyakuk rövid. Csőrük rövid, lapos, töve sokkal szélesebb, mint a hegye, majdnem egyenlőoldalú háromszög alakú; a felső káva hegye kissé hajlott; szájnyílásuk a szemtájig hasadt; lábuk rövid, gyenge, és apró karmokban végződik. Szárnyuk hosszú, keskeny és hegyes, elsőrendű evezőinek száma 10; ezek közül az első apró, merev tollacskává fejlődött vissza, a következő a leghosszabb; a tizenkét tollból álló fark (nem tízből, mint a sarlósfecskéé) mindig többé-kevésbbé villás, gyakran nagyon villás; tollazatuk rövid, testhezálló és felül többnyire fémfényű. Évenként csak egyszer vedlenek. A nemek színbeli különbsége aránylag csekély, a fiatalok azonban rövid ideig az öregekétől eltérő tollruhát hordanak. A fecskék minden világrészben és minden magassági és szélességi övben vannak elterjedve, bár az északi sarkkörön túl csak egyesével élnek és alig költenek. A fecskéket méltán mondhatjuk nemes állatoknak. Elemük a levegő. A földön ügyetlenül lépegetnek, de járásuk még így is többet ér, mint a látszólag közeli rokon sarlósfecskék leírhatatlanul esetlen tipegése...

Füsti fecske

Füsti fecske

A dolog rendje úgy hozza magával, hogy azt is le kell írni, amit minden ember ismer. A füsti fecskének szembeszökő jegyei, amelyek más fecskétől megkülönböztetik: homloka, torka szép gesztenyebarna; begye és háta a szárnnyal és farkkal együtt kékes zománccal ékeskedő fekete; de a farkon csak a két középső toll tiszta fekete, a többin fehér foltocska van, a szélső farktollak hosszú ágú villát alkotnak; hasa hol fehér, hol barnásan futtatott. Csőre piciny, de szája mélyen hasított, öblös; ha kitátja, kis zsákot alkot. Lába kicsiny, éles körmű, megkapaszkodásra alkalmatos. Fészke félcsésze alakú, tehát nyitott öblű; sárból épül, melyet a madár ügyesen tapaszt, közbe-közbe fűszálakat, szalmát is belevegyít, s innen van az, hogy a magyarság a szalmával elegyes sárból való építést "fecskerakásnak" nevezi. Fészkét falun régi viskók tapasztott kürtőjébe is építi, majd eresz alá, ahol az ember jár-kel, néha csak karnyújtásnyira; szóval beáll házi madárnak. Fészekalja az első költéskor öt-hat, második költéskor, mely nyár derekán történik, három-négy tojás, mely fehér alapon vörösbarna és szürke szeplővel van ékesítve...

Molnárfecske

Molnárfecske

A molnárfecske nagy csapatokban vonuló madár. A hím és a tojó hasonlít egymáshoz, mindkettőnek kékesen fénylő fekete a háta, míg begyük és hasuk fehér,a fiatalok pedig barnás-feketék. Repülő rovarokkal táplálkoznak.Házfalak kiszögelései alá sárból készítik el a fészkeiket.Áprilistól -októberig Magyarországon rendszeres fészkelő,védett madár.

Partifecske

Partifecske

Hatalmas költőterülete kiterjed Európára, Ázsiára, Észak-Amerikára és Észak-Afrikára. Európában a mediterrán régióktól a Skandináv országok északi területéig (70 fokN) vannak fészkelő kolóniái. Elterjedése nagyban követi a folyókat. A különböző emberi tevékenységek (homokbányászat, építkezések) révén kialakuló partfalak a folyóktól távoli fészkelését is elősegítették napjainkra. Magyarországon a középhegységek magasan fekvő, erdővel borított területeinek kivételével mindenüt találkozhatunk fészkelésével ott, ahol a fészkelésre alkalmas partfalak vannak. Különösen gyakori a Tisza folyó mentén Marián 1968, Szép 1991), valamint nagyobb tavaink körzetében. Tiszamenti partifecske telepA folyók szakadópartjainak, homok-, sóderbányák vagy akár házalapok függőleges partfalainak felső részén ássa fészkelőüregeit. A több éven keresztűl a Tiszán végzett felmérések alapján megállapítható, hogy bizonyos esetekben már a 0.5 m magas függőleges résszel rendelekező partfalon is költenek, de előnyben részesítik az ennél lényegesen magasabb partfalakat (Szép 1991). A régi üregekben szaporodó és áttelelő nagyszámú parazita miatt a partifecskék kerülik az előző évi fészkekkel teli partfalakat. Nagyon fontos, hogy a madarak tavaszi megérkezéséig az előző évi, régi fészkekkel teli partfalakat friss, régi üregek nélkűli fal váltsa fel...

Vörhenyes fecske

Vörhenyes fecske

Vörhenyes fecske általános bemutatása - Online Lexikon. Madárfajok Verébalakúak Fecskefélék Vörhenyes fecske. A madárrendeket az itt található legördülő menüből választhatják ki. A kategória. Kategória az aktuális 'Magyarország madarainak névjegyzéke' szerint...

Tuti menü